2012. április 2., hétfő

Görbe vonalak

Minden új lett egy éjszaka.
A csúnya is lehet ma kapott, 
a kiterített anyagomba, 
görbén varrtak az angyalok.
Tán részegek voltak, vagy
csak remegett kezük, mikor
sorsom mai napját szabták,
meglátva én arcra estem és
nem hiszem el, hogy így akarták.
Nem ártottam én senkinek, még adni 
is félve mertem, csak hagytam, hogy
hangtalan életem a végére jutva énekeljen.
Volt idő elhittem így van, de torkon ragadt
a felismerés, a hallgatóság ma elhagyott,
és lelkem meszelt friss falára naponta nő a repedés.

2 megjegyzés:

  1. Ha tán most úgy is érzed
    részegek voltak az angyalok
    de nem!
    Bármit mondhatok...
    falon a repedés...
    van mi segíthet rajt'
    úgy hívják, glettelés
    Egyik ember falat repeszt
    a másik begyógyítja ezt!
    S mikor lelked kínja kibírhatatlan
    mindig ott lesz
    az a láthatatlan, ki megfog
    ki átölel...
    Te pedig kéred majd
    -Ha lehet, ha teheted, sose engedj el!

    Ölellek... Ildikó

    VálaszTörlés