Felmondás

Hoztam a kenyerem fuldokolva, 
torkomra hullik vissza a morzsa,

előbb csak egy, majd egyre több,

elteltél velem, válasz a közönyöd.

Az asztalnál helyem nem maradt, 

én voltam kedvenc szamarad, 

búbos kemencéd melegét kereső, 

nyers tésztát ringó akácból tekenő.

Segélyezési ügyemet iktatom,

valami miatt nem tartod számon, 

közönyöd okát sem firtatom, 

elhagytad rég a telefonszámom.

Hallod, főnök úr? Ma elmegyek, 

vissza az úton nyom nem vezet,

néma kövek közt magvaim vetni

új kenyerekhez nem lehet.

Rendhagyó lett e felmondás,

oka te vagy, senki más,

hiányol talán pár jó pajtásom,

add át kérlek jó kívánságom!

Pecsét,

dátum, és aláírás.

http://www.youtube.com/watch?v=uUbjAkzCN0Q

Bocsánat Főnök Úr! Valamit elfelejtettem.

A felmondás él, az asztalra tettem,

de jogodban van visszadobni, 

hosszú felmondásidőt szabni,

kérdés, mit döntesz előlem,

maradjak, vagy nem kérsz már belőlem?