Borotvaélen

S a szakállad lám kinőtt reggel óta
tükör előtt szólt a zsilett-nóta
mindennap vágod
nem vagy kegyelmes
hiába mondom ha kétnapos
selymes
de te frissen borotválod és
a sercegve-zizgő mai hajtások
mint apró kis fekete termeszek
nem adják fel a folytonosságot
borotvaélen fut konokságuk
s kagylóba hullnak a szőr-repeszek.