Senki nem aggatja rám a nyugalom csöndjét,
lóg a fogason mint egy árva
hosszú sóhaj,
kezelhetetlen, gyűrött függöny,
kócos rongy,
és hagyják, hogy bénán függjön
bennem meg meztelen áll a belső lárma
a kiszolgáltatottság,
s mint plakátra tűzött cetli
lebeg a szélben a logika,
mindent tarol a kuglibáb,
az irigy, méltatlan struccpolitika.
Kiben hittél, bíztál
VálaszTörlésbenne csalatkoztál..
drága lelked, tehetséged
nem vész kárba,
s bár szívedben nagy a lárma
figyelj mindig csak arra
ki biztat, erősít
éltedben felderít!
hisz csak ez számít
csak ez fontos
hogy a BARÁTOKRA, CSALÁDODRA
számíthatsz most!
Nagy ölelés drága Évám... ITT VAGYUNK! :)
Nagyon köszönöm, nem fogom elfelejteni.
VálaszTörlésNagy ölelés: Éva