2011. augusztus 30., kedd

Megiszonyodtam...

Megiszonyodtam a jövőtől
ilyet még nem éreztem,
felülről láttam magam,
hogy hirtelen árva lettem,
mint egy kisgyermek
álltam az üres térben
és kinyújtott karral én
kezeket keresgéltem.

Egyedül nagyon féltem,
mint ellökött,
fűszál voltam a réten
a búza közt,
és egy földkupac adta étkem,
egy szikkadt kis rög,
vagy maréknyi homok.
S fájt nekem fentről látnom,
hogy árva vagyok.

Kit víz sem visz előre,
az örvény húz, sodor,
vagy árva magamban
a szél majd elkotor,
ha nem törik ketté az örvény,
s a szél sem ül meg a fákon,
most meghalok.
S fájt nekem föntről látnom,
hogy árva vagyok.

3 megjegyzés:

  1. Árva lélek, árva lány
    keresgél, s mit talál...
    félelmetes jövőt
    mi ugyan csak elméjében létezik
    mégis ettől ijedezik.
    Felkínálom én most kezem
    fogd meg, s Veled leszek!
    Nem vagy már árva, te drága lélek
    én míg lélegzem,
    sőt azontúl is...Benned élek!

    Nagy ölelés... Ildikó

    VálaszTörlés
  2. Drága Ildikóm!
    Ritkán borzongok meg verset olvasva, de most annyira átjött az őszinteséged, hogy ez történt velem.
    Köszönöm nagyon, és elhiszem neked.

    Nagy ölelés: Éva

    VálaszTörlés
  3. Kedves Éva!
    Nagyon nehéz szembe néznünk félelmünkkel.Mivel mindegyik idősík ( múlt, jelen, jövő)megjelenik versedben, számomra azt jelzi, hogy az árvaságtól való félelmed végig kíséri életed.
    Az árvaság nem a magányt jelenti itt,inkább a szülők elvesztésének félelmére gondolok.Ami,ha bekövetkezik abba úgy érzed belehalsz.
    Félelmeddel én is osztozok, hisz ebben a zűrzavaros világban csak egyetlen biztos hely van,az otthon melege, amit a szülők igaz szeretete tesz oly meleggé!!
    Kívánom, hogy még nagyon sok időd legyen ebben a szeretetben melegedni, és ha bekövetkezik az elkerülhetetlen ne feledd te is ezt a melegséget nyújtod gyermekeidnek!!Ne félj,mert amíg őszintén, tiszta szívből tudsz szeretni addig sosem leszel árva!!
    Szeretettel ölellek!! Alíz

    VálaszTörlés