A föld porán és a víz felett
sötét árnyként lebeg a lélek.
nincsenek eljövők, mert a mák
minden hajnalban elvetélnek.
S ebbe a ronda, furcsa gyászba
a nyakasság is majd belehal,
ál-élet vágy ragad magával,
ölébe bódít míg vigasztal.
Közben az út már nem talál rád,
a kereszt kiborul belőled,
a magány kövek heggyé gyűlnek,
s botorkálsz köztük, mint kísértet.
JÓZSEF ATTILA: (CSAK AZ OLVASSA...) Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret, mivel a semmiben hajóz s hogy mi lesz, tudja, mint a jós, mert álmaiban megjelent emberi formában a csend s szivében néha elidőz a tigris meg a szelid őz. 1937. máj. - jún.
Kedves Éva !
VálaszTörlésNagyon mélyről,
nagy erővel tört fel a kétség!
Sajnos vannak kilátástalan helyzetek.
VálaszTörlésBátorság kellene, jó nagy adag mindenkinek, és azt a keresztet nem eldobni. Vinni.