2011. június 14., kedd

Villanások

Majd a hajnal ad feloldozást
az éji szenvedésre
mikor testem újra útra kel
egy újabb nem létezésre.
                *
Vak-magányba baktatok
gödörből gödörbe mászok
fehér botom siratom
benne kutyám bőrig ázott.
                *
Egy pillanatra úgy hatott
szavad egy szilárd sima talajt
a talpam alá csúsztatott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése