Munkádat aprólékos, különös gonddal összeállított tervek szerint végzed, Nem számítasz gyors sikerekre, már csak a kis célok elérésében méred az idő haladását.
Nehezedre esett lassítani a tempón, mert szereted a sebességet. Repülőgép helyett, csigák hátán utazol, és így szórod a szeretetbombákat szét amerre elhaladsz. Minden robbanás után, rózsaszín köd lebeg előtted, és most látod csak nem is olyan csúnya ez a szín.
Utoljára csecsemő kordban adtak rád ilyen ruhát. Elszakad, elkopott mind, meg ki is nőtted.
Visszatekintve nyugtázod, ez így van jól.
Sokan nem vesznek észre, beolvadsz a tarka világba. Amíg fekete voltál többen figyeltek rád. ma, már csak a nyomot látják, amit a csiga hagy maga után. Kis csigán, kis törpe-ember, akár egy gombostűfej.
Nem is érthetik meg, miért elégszel meg ezzel a sorssal, mikor ülhetnél elefánt hátán is.
De te, azt jól tudod, akkor nem mehetnél be a porcelán boltba. Ott tárolják ugyanis a darabokra tört szíveket egy hátsó raktárban, és feltett szándékod, hogy amennyit tudsz, összeragasztasz.
Hajnaltól, késő estig,néha éjszaka is dolgozol. A régi, gyors száguldás miatt, úgy mentél el dolgok mellett, mint az örvény. Nem önszántadból, de az események sodortak, elsodortak, és majdnem maguk alá temettek, pedig az nem szült volna semmi jót.
Sok bepótolni valód van, a mulasztás, tudjuk nem szép dolog.
Csak egyet nem értek.
Mikor alszol?
JÓZSEF ATTILA: (CSAK AZ OLVASSA...) Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret, mivel a semmiben hajóz s hogy mi lesz, tudja, mint a jós, mert álmaiban megjelent emberi formában a csend s szivében néha elidőz a tigris meg a szelid őz. 1937. máj. - jún.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése