Puha sírod bennem nyílt meg,
és lehet csak én foglak temetni,
én, kit nem tudtál
magad sem igazán szeretni.
Engem nem kecsegtetsz, tovább
nem foglak várni,
s mint temetés előtt illik,
lélek-folyómban meg foglak fürdetni.
Aztán átkeresztellek,
neved, mint Remény halott,
ezután erre figyelj ha hívlak,
új neved Akarok,
hisz te vagy, kit erősen Akarok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése