Vakáció

A táskák mind elhevernek,
nem kell már csengőre várni,
s a diák sem fog izgatottan
a mélyében kotorászni.

Lusta könyvek hátra dőlve
fekszenek az asztalon,
aláhúzás, irka-firka
nem siklik a papíron.

Az óra végre tovább alhat
nem csörömpöl reggel hatkor,
a párnacsücske élvezettel
nyújtózik a bódulattól.

Az iskola vén-udvara
most alszik egy nyári álmot
nem tapossák öreg hátát
vidámkodó kisdiákok.

Csendbe csitul minden osztály
kréta, tábla nem felel
ásítva néz a plafonra
hangszerből a kottafej.

A sarokban megszorulva
összegyűltek nevetések.
Elsápadtan várakoznak
padra vésett megfejtések.


Vége a hosszú szorgos évnek,
kirepültek dolgos méhek,
nyári vadvirágos rétre,
szélkabátban ölelésre,
begyűjteni minden mézet
míg szeptember ideérne.