Én bolond vérem

Úgy szeretnék végre egy átváltozást,
és esztelen érezni téged,
szagokat szívni magamnak rólad,
élnék csak néked,
csak te belőled.
Melletted feküdni éjet,
levegőm ajkadról inni,
szemeddel látni a jövőt,
csak lenni, csak lenni
s álmodást, a válladon keresni.
Aztán beoltanálak
egy bolond injekcióval,
tartanád kezem,
hogy magamat
pontosan vénádba szúrjam.
Keringenék, mint vérköröd,
körbejárnám minden eredet,
tetőtől talpig éreznéd akkor,
mennyire kellek,
mennyire szeretlek.