Ha sodrásomból kitörök
egy hosszú, mély megállj-ra
talpam alól hangya szalad,
rám száll egy bogárka,
s látom, hogy ez megérte,
megállásom mélységét
két kis élet túlélte.
JÓZSEF ATTILA: (CSAK AZ OLVASSA...) Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret, mivel a semmiben hajóz s hogy mi lesz, tudja, mint a jós, mert álmaiban megjelent emberi formában a csend s szivében néha elidőz a tigris meg a szelid őz. 1937. máj. - jún.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése