A tavaszhoz

nyárderéknak pompázatos szíját
leoldod, ha napsugár kacsint rád,
kibontod a tarka mezőt, rétet,
madaraknak tartasz vendégséget,
fák lombjába szél fiúkat rejtesz,
ágaikra friss rügyeket kergetsz,
lányok arca piros rózsát terem,
fiú szeme izzasztó nagy verem,
belesni a vágyódásom mégis,
nem bánom, ha rám szakad az ég is...