Tegnap nem kellett volna élni.
Ma kárba mentek percek.
Arctalanul és
vértelenül,
sorszámba vettek
s lemérlegeltek.
Majd eldobtak mint egy kacatot,
akár a ruhákról a pelyhet.
Egy fricska, és szállok céltalanul.
Mert alaptalanul lemérlegeltek.
JÓZSEF ATTILA: (CSAK AZ OLVASSA...) Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret, mivel a semmiben hajóz s hogy mi lesz, tudja, mint a jós, mert álmaiban megjelent emberi formában a csend s szivében néha elidőz a tigris meg a szelid őz. 1937. máj. - jún.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése