Kevert hangok

A sártól lettünk szürke bábok
Unalmas emberarcú testek
Eső előtt eső után már
Nem lehetünk elégedettek
Nem volnánk mi dologra restek
Ha a helyzet meg tudna nyílni
Kopogunk bezárt kapuk előtt
Éhen nem bírunk ráfeszülni
Így kesergőt sír a hangszerünk
Szerenád helyett meg verselünk
Esztendő jön esztendőn megyünk
Használt papírból sátrat verünk
Vonónk a toll s a papír hegyen
Kezünkből vérrel hegedülünk
Körfolyosón szállnak a hangok
Töprengés hátán lemerülünk
Egy nap az újság sátrat tartván
Valami lében menekülünk
Ülünk bűzös csatorna partján
És keringő kottát fütyülünk
Spirálban folynak le az igék
Leszünk rigmusos lét-üledék