Markok, ha összefognak

Visszatérő látomásban,
visszatérő emberek,
férfi és nő elhagyatva, 
két tutajban, kétfelől
egymás felé közeleg...
Hogy egymást markolják eres kezek.

Másfelől induló ékekkel,
nemesen kékekkel,
apró vágásokkal,
megszáradt,
kemény vízhólyagokkal,
csak kitapogatni milyen érdesek,
mégis finomak ezek a markok
és bennük, azok a kéz-jelek.

Áldott tenyerek,
kérges markok,
ők húzták közel azt a partot,
hol két véres szív
összedobbant,
s már nem eveznek elhagyatva,
mert a két partról
a két tutaj,
végzetesen összekoppant.