Erőtlenségben

Uram, hogy fogok majd eléd állni
és számolni vissza talentumod,
ha fogy már a kimért időm,
és elfárad szilaj, vadóc-erőm,
apró kis pénzem majd visszaadod?
Magad mására adtál engem,
alkossak magamnak világot,
kicsit, kedveset, szorosat, szorgosat,
és kerítsek köréje álmot.
Uram, tán igazságos leszel velem,
ki már nem győzöm szeggel a lécet,
a telt álmok hátamra ültek,
és valaha erős karjaim,
mint a pusztán a kút,
hasztalanok, és kimerültek.
Uram, még lehetek cselédje,
segítő inasa másnak,
és béremet szent talentumod
mellé teszem,
kamatos kamattal adom vissza,
ha engeded még teremni életem.