2012. február 15., szerda

De szép...

Járni az utat homályban,
cipődnek féltő nyomában,
de szép!

Írni melletted selyempapírra,
új nótát régi gondolatra,
de szép!

Elbújni veled egy szigeten,
tengődni mézen, kenyeren,
de szép!

Osonni mögéd zajtalan,
bölcsődnek lenni hangtalan,
de szép!

De szép, de szép, de szép!
Maradj velem, míg nem elég...

2 megjegyzés: