Középen

Elmúlás előtti,
erőtlen szavak, hiába
lengetnek fehér zászlót,
nem látják azt a heggyé válók,
halálos csendet esküdött fent az ég.
Ködbe borult a tartalom,
irgalom volt-nincs, és fáj nagyon...
Elmálló felhők, alattuk halk,
langyult reményű, szép szavak
páraszemcseként,
semmivé váltan szétfoszlanak.
Ravatalszínű lett a csend,
zászló sem leng,
tört-fehéren,
fekszik fekete szegélyben.
Hegyek között.
Középen.