Csendes vagy bennem kis ember,
szememen fátyol lebeg,
zajos jelenből érkeztem,
koponyám mögött múlt lelt helyet.
Nyugodt vagyok,
kimért,
kegyes,
magamnak főztem emlék-levest.
Ilyet főzni, csak anyám tudott,
ő látta annyiszor, mily ráncos homlokom,
ő dorgált meg érte, ha nem volt étvágyam,
anyám szavára nyitottam ki számat,
beszéde templomi igével felért,
így lett minálunk mindennap vasárnap.
Megáldom érte, édes jó anyámat.
szememen fátyol lebeg,
zajos jelenből érkeztem,
koponyám mögött múlt lelt helyet.
Nyugodt vagyok,
kimért,
kegyes,
magamnak főztem emlék-levest.
Ilyet főzni, csak anyám tudott,
ő látta annyiszor, mily ráncos homlokom,
ő dorgált meg érte, ha nem volt étvágyam,
anyám szavára nyitottam ki számat,
beszéde templomi igével felért,
így lett minálunk mindennap vasárnap.
Megáldom érte, édes jó anyámat.
Kedves Éva!
VálaszTörlésA gyermeki emlékezés lírai
képét festetted meg.
Az anyai szeretet színeivel.
Szép versed magával ragad.
M.-G. István
Kedves Éva anya!
VálaszTörlésSzerintem Te is igen csodálatos étkekkel fűszerezed meg családod életét, és nem csak a testet, de a lelketis táplálod! Isten áldja az ilyen édesanyákat!:)
Kedves István!
VálaszTörlésA lélek soha nem szunnyad el, munkálkodik bennünk, keresi a maga útját, mikor és hol kell megszólalnia.
Köszönöm: Éva
Kedves forci!
VálaszTörlésNem panaszkodnak az itthoniak, hálás is vagyok nekik ezért. Szerényen tálalom, de szívből készül a testi, és lelki táplálék. Remélem jó szájízzel fognak rám emlékezni.
Szeretettel, Éva