Téli séta

Téli sétára hívtál,
s lépdeltünk ezüstös ég alatt,
tapostuk bátran a megfagyott havat.
Hideg volt. Érezted fázom,
szorosra húztad nagykabátom.
Kezem zsebedbe tetted,
mosolyom nyomban észrevetted.

Mosolyom tiéd.

Ütemes dallamot lüktet a szív,
mentünk előre lelkesen.
Jelszókat kerestünk,
magunknak szépeket,
lepedő tájban színarany képeket.

Csak mentünk megfagyott utak jegén.

Susog a nád, hangzik csábító ének,
követjük dalát ezer szirénnek,
Alattunk jég,
szemünkben fény,
vágy, ábránd, szerelem...

Hófehér éjben, de szép is lenne,
nyomorunk itt lenne eltemetve,
hegedűt hangoló angyalunk végre
nyitányunk kezdhetné, egy, két, há'...négyre.