Jövő

Ha melléd térdelek, nagynak látlak.
...lehet nem kéne soha felállnom,
így lenne kerek a lét,
s benned a biztonságom.

De én,
egész
merész vagyok,
szemedbe nézek, és már állok is fel.
De te,
lassú lépésekkel topogsz előttem,
én sürgetlek, nosza...
Menjünk, haladnunk kell,
- előre,
hogy legyen holnap.

Talpadban szilánkok sírnak,
- az átkozott miértek...

Kereslek hol vagy.

Még most kezdtél újra járni, és te
az utolsó lépésre gondolsz.
Sarokba érve állsz...vársz,
haladás irányt fontolsz, mert
felszaggatott az eléd kupacolt kőlap,
botlik a láb, járásod ingatag.
Innen ha nézlek bizonytalan vagy,
kezemből mégis, folyton
kitéped magad.