Tudod mi kell a nőnek?
No,
ne tagadd hogy érzed,
ha hozzád érnek a térdek
az asztal alatt,
azok a sima, bársony-harisnyás
fényességes porcelánok.
Majd megfoghatatlan vonzódások
indulnak el az ujjaidban,
és nyúlnál értük
szeplőtlen indulatban,
hogy megsimítsd
a két gömbölyű térdkalács
legalább egyikét,
szomjadat oltani kívánnád némiképp,
s már feleled is a kérdést feltevőnek,
hisz miattad rakta ki figyelemkeltőnek...
Középen lenni.
Ez kell a nőnek...
JÓZSEF ATTILA: (CSAK AZ OLVASSA...) Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret, mivel a semmiben hajóz s hogy mi lesz, tudja, mint a jós, mert álmaiban megjelent emberi formában a csend s szivében néha elidőz a tigris meg a szelid őz. 1937. máj. - jún.
Ritka pillanatok egyike!
VálaszTörlésVerseddel mosolyt fakasztottál! :)
köszönet érte
peti
Előfordul velem, látod?
VálaszTörlésÖrülök a mosolynak, az ékszere.
Szívesen: Éva
Tényleg mosolyogtató... :)
VálaszTörlésEz nem csak mosolyogtató, hanem pikáns is. És ez így van jól.
VálaszTörlésKöszönöm Zsu...:)))
VálaszTörlésAmi jó, az jó.
VálaszTörlésNincs abban semmi kivetnivaló:)
Köszönöm Béla!
Igen, igem. És szeretni jó.
VálaszTörlésMeg szeretve lenni is:)
VálaszTörlés