Csend van bennem
és nyugalom, méla de komoly
a csend,
akár a szelídség születés,
ilyen lehet az édeni béke,
jelt ad a Bíró, majd kaptam
egy elrendelést.
Most várom, hogy a Dávidok
győzhetnek-e még újra,
s hogy Góliát-fejek betörve
hullanak-e majd a porba.
A gondolat lám elmereng,
a miértek nyugodtan várnak,
hisz lehetnék is nagy
ha igazságaim érdekből lennének
és csonttalan,
nyálkás gerincem végett
elhagyná elvem önmagam.
De csigolyáim épek s
akár az akác gyökérrel állok,
nem is dübörgök,
nem is kiáltok,
csak várok.
Győznek-e még a Dávidok
a gaz Góliáton...?
JÓZSEF ATTILA: (CSAK AZ OLVASSA...) Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret, mivel a semmiben hajóz s hogy mi lesz, tudja, mint a jós, mert álmaiban megjelent emberi formában a csend s szivében néha elidőz a tigris meg a szelid őz. 1937. máj. - jún.
Miértekre, ne keress választ
VálaszTörlésadja majd az élet
s ha jő a malaszt
rájössz, kiengedheted a féket
mi Téged visszatart
Ne is várd, hogy Dávid
győzedelmeskedjen Góliát felett
emeld fel szerény fejed
hogy észrevedd..
csak Te élheted életed!
Nagy-nagy ölelés.. Ildikó
Drága Ildikóm!
VálaszTörlésÉlni, és élni hagyni másokat a kiemelt feladatunk. Tisztán, bátran, őszintén.
Köszönöm, hogy ismét volt hozzám kedves szavad.
Nagy ölelés: Éva