A fények játékai

hosszúra nyúlva omlanak
ránk esnek súlyos
ködös estek
az ember csak vár hogy életre kelljen
az izzószál
csak pillantásnyi idő telik
s az árnyak vajúdás nélkül születnek 
majd bújnak szekrény mögé
vagy ágy alá
jelei ők a fénynek
az ott ragadt a mozdulatokban
gyors és könnyű hang
tán a kattanás mi riasztja őket

egy másik szobában
fiókban kotorász egy kéz hol
használt gyertya pihen
s míg meditál a csendben
készíti magát az áldozatra
kanóca kipróbált
fekete szál
és most hozzányúltak hogy
fénybe öltözve koszorún álljon
mert jön a Király
s ahol csak ég
odataláljon...