Irgalmatlanul

Összegyűrlek hogy legyél gyermek,
mint fiam, és akkor irgalmatlanul
magamhoz ölellek,
majd kisimítalak mint az anyák
vasalok rád majd magamból
egy oltalom-fehér ünneplő ruhát,
karomba tartlak,
elringatom redőd, útra kél a kezem,
s ujjaim begyéből,
körömágy hegyével,
hátadon szántva a szerelem terem.