Ha nem jön levél

Postaládámba pók költözött,
csak kertemben látok levelet,
tavaszi érettet, erezettett,
vele engem a tavasz köszöntött.
Háborgó hideg, ég veled!

Kezemben tartva olvasom
az új élet rám szabott tervét,
ásómmal vállamon vállalom,
míg üdítő vízre szomjazom,
elásom már a múlt keservét.

Gyűlöltem mindig a lesajnálókat,
nem kellett részvétben tartani,
hagytam a rajtam fintorgókat,
mert volt bátorságom eltemetni
a szavakban fürdetett illúziókat.

Átjárt a fű-csend nyugalma,
terített asztal volt kertem,
ha napodnak az volt a jutalma,
hogy darab időd szakított kezed,
és levelet hajtott nekem a lelked.

Kerek a nap, arcom kívánja,
ragyogja rám káprázatom,
átvilágítnak a víg sugarak,
változást formálok magamon.
Vakuljon földbe a szánalom!