Útra kelt ma a sasok raja,
a fészek csak emlék-tanya,
pihét vedlő víg madarak.
Lelkük tiszta, mint a forrás,
vigyázzunk, hogy el ne rontsák,
dolguk van a nap alatt.
Acél hittel felövezve hátuk
egyenes legyen,
izmos lábuk gátugrással
szaladjon a vágy-hegyen.
Örülj világ, nevess, vigadj!
Ékes lesz a holnapod,
a sarkadból kiforgatnak,
kisimítják a homlokod.
Az utolsó próbatétel
legyen nekik könnyű hab,
megfürödve a tudásban
jó szaguk, ha megmarad,
nekünk fogják szerteszórni,
teremnek majd mint a mag.
Az évek jussa a tarisznyában
kis üveg borban, pogácsában
összegyúrva a diákévek,
mely mától örök porfelhő lett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése