2012. május 19., szombat

Annyira jó!


Kemény sorsomnak feszülve
megmarni hátát annyira jó,
érezze körmöm,
és sikítok,
üsse tarkón a szó,
arcul vág? én visszavágok,
összeverődik kezünk,
harcközben a két véglet.
Még egybekelhetünk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése