a pokol engem feldobott, mert
kivetettek az ördögfiak, hát
arra jártak az angyalok.
Különös fénybe vittek engem,
megszórtak sűrűn a csodákkal,
csak álltam ott és nem hittem el,
mert hullott a jó rám több zsákkal.
Szárnyaikat bár lecsatolták,
a titokba előlem nem tudnak bújni,
mosolyuk, arcuk ragyogó, s mint
gyémántba mártott végtelen rolni,
nem fogy el tőlük a szeretet,
mit nem lehet megvásárolni.
A szeretet, mit Angyaloktól kapsz
VálaszTörlésvégtelen
zsákjukból a lélekárja
féktelen
Feléd ontják, s kik kérnek
belőle
bátran meríthetnek, nincs is kétség
felőle!
Mert földre szállt "angyalok"
vannak
s ha hiszel bennük
láthatod Őket
szeretetük Tiéd, s Mindenkié
kik velük szárnyalnak,
felnőnek...
Lelkük röpülhet együtt vélük
ha akarod,
feltétlen szeretetet kaphatsz
tőlük!
Ölellek Évám... Ildikó :)
Milyen jó, hogy meghallják a hangtalan sóhajt, és ott teremnek.
TörlésÖlellek, és köszönöm:)))Drága Ildikóm!