Így jó, igen,
hirtelen,
eltűnni végleg hangtalan,
átalakulni jeltelen,
mint pohárban úszó jégdarab
olvad el csenddé zajtalan.
Nem szólni, nem kérdezni,
a szavakból repülnek gyilkos tőrök,
egyedül a magánynak tűröm,
hogy eljöjjön hozzám néhanap.
S mire az élet harangja kondul
elfogadom, hogy itt maradt,
mint sorsomra csavart iszalag.
A csend, mi a tőrt reptetheti
VálaszTörlésa szavak mögé, a megfejtést rejthetik.
De a némaság néha nagyobb gyilok
mint a sebzett lelket rejtő titok.
Hangtalan kondul a harang
ha szíved telíti a néma harag...
Bennem nincs harag, miért lenne?
TörlésNem értek veled egyet.
Bocsi:)
Ez rímelt..bocsi:)
VálaszTörlésOké:)
TörlésMegköszönöm, hogy itt maradt,
VálaszTörlésmint sorsomra nőtt iszalag.
A hirtelen magány társra talál...
VálaszTörlésJóslat?
TörlésIgen
VálaszTörlésSoha nem hittem bennük...
TörlésSorsod kovácsa te magad légy...
VálaszTörlésNem tehetem, befolyásol a környezetem és a hatások.
Törlés