2012. július 16., hétfő
Majdnem
Majdnem, jaj majdnem megállt nekünk az óra,
egy konok perc orvul, kegyetlenül gyilkolt,
ha nem lettek volna kínok a szavakban,
vastag felhők alá temet az égbolt.
Ó, az értelem a sorsunk el nem bírja,
csak a szívünk bátor dobogni ütemét,
csatákat nyer az agy szürke velőiben,
legyőzve bennünk a félelem üregét.
Most, hogy az a majdnem kiadta erejét,
friss levegőt véve nézünk a fellegre,
mintha látnánk benne kedvesünk párnáját,
kutatjuk nappal is csillagunk keresve.
http://www.youtube.com/watch?v=KKhBevcBQtE
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése