Bocsáss meg nekem
a fényt eltakartam
hajam a szélben lobogott
nem láttad tőlem dér-alkonyatban
a nap pedig lázasan ragyogott
szemed csak nézett a kopár szigeten
sínekre hasalt a fájdalom
görcsölt a kézben az el nem eresztem
a vonat meg közben robogott
Bocsáss meg nekem
vas-lóra szálltam
nyergembe raktam sorsodat
ölembe zárva behúzott nyakkal
elloptam minden csókodat
szemed meg rám ült utolsót nézve
irigyled tőlem a vonatot
elhozott tőled távolba húzva
- ki takar előled több napot?
Drága Barátném!
VálaszTörlésAz a vonat visszafelé is fog jönni!
Ölellek: Ildikó :)
Kedves Éva!
VálaszTörlésA pillanatnyi, vagy végleges elválás
érzelmi képei kattannak emlékembe egy vonat indulás homályos képeivel.
A vonat rendszeresen jár ,hűséges.
Vajon a helyjegyünk megváltása a legnehezebb döntés meghozatala?
Versed elgondolkodtat,és köszönöm.
István
Kedves Ildikó!
VálaszTörlésKézcsók ismeretlenül is,és remek naplót és költőt
fedezett föl.
Sok kellemes órát kívánok itt.
Tisztelettel ,István.
Drága Ildikóm!
VálaszTörlésRemélhetőleg nem szedik fel a síneket. Nagyot csalódnék a MÁV-ban:)))
Köszönöm, hogy eljöttél:)
Ölellek: Éva
Kedves István!
VálaszTörlésA helyjegy megváltása nem lehet rutinfeladat, sem kötelező. Maga az utazás sem az. Aki nem kíváncsi, az ül a maga fészkén, és vár, aki viszont élni vágyik, elindul felfedezni. Annyi minden vár még ránk!
Köszönöm: Éva
Kedves Éva!
VálaszTörlésVersed nekem azt súgja, hogy egyidejűleg megváltott helyjegyeink célállomása, varázsütésre, lehet azonos állomás.
Lennie kell ilyen állomásnak,felfedezésre várónak.
Szeretettel,István
Kedves István! Az állomások rég várják a felfedezőket, csak a felfedezők késnek, vagy eltévednek netán iránytű hiányában.
VálaszTörlésMég az is lehet, hogy jól súgja az a vers, vagy súgta már más is, a szellő vagy egyéb...
A kérdés az, megfogadjuk-e, vagy elengedjük a fülünk mellett?
Szeretettel: Éva
Hiába a sín, hiába a vas, versed mellett a lélek melegszik.
VálaszTörlésszeretettel
peti
Köszönöm Péter. Örülök, ha így érzed.
VálaszTörlésszeretettel: Éva