Tiffani álombuborék

Narancsban izzó Nap
kék mezőn gyúlnak a csillagok

útra kel ismét az Örök mozgató

a lámpagyújtogató

Szapora léptei nyomán dicsfényben tündököl

ragyog az ég

meteorlámpások tükröződnek a Tisza vizében

versengenek melyikük fényesebb

Tiszta a levegő

álomport hint egy tündér

s az öreg szél legkisebb lánya Szélike

nevetve fújja a port megfáradt szemekre

míg várok a jelre álomfolyosódon

a falhoz lapulok észrevétlen

szoknyám selyme sem lebben

szorítom

mezítláb lépkedek

ha hívsz álmaidba fúrom magam

A Hold most harap nagyot

felhővacsoráját eszi

mellette

színes vágybuborékban szállanak

elérhetetlen és remélt képeskönyv mesék

szerelmes versek zenedarabnyi dallamok

illannak Tőled felém

Szemüveg kellene varázslencsével

látni a sok buborék belsejét

melyik a Tiéd

hol kell megjelennem lebegni Véled

valósnak tűnő illanó álomkép

festett üvegében

Tiffani-variáció



Mint narancs, izzó a Nap,
csend palást terül égre,
parázs alatt a Föld,
szinte esd: legyen már vége...
S a kék mezőn gyúlnak a csillagok,
útra kel az örökkön mozgató,
lámpásgyújtogató.
Szapora léptein dicsfényben tündéz,
feketén ragyog az ég,
a meteorfények akár a szirének,
mint tört tükör szilánkjai,
a Tisza vizén játsszák:
melyikük fényesebb?

A tiszta levegőben
álomport hint egy tündér,
s az öreg szél lánya Szélike,
nevetve fújja elfáradt szemekre.
Várok a jelre álomfolyosódon,
ha hívsz álmaidba fúrjam magam.
Szoknyám selyme sem lebben,
szorítom míg mezítláb lépkedek,
falhoz lapulva, észrevétlen.
A Hold most harap nagyot,
felhő-vacsoráját eszi, s lentről
színes vágy-buborékokban
felfelé szállanak elérhetetlen,
remélt, képeskönyv-mesék,
szerelmes versek,
zenedarabnyi dallamok.
Könnyű vagyok.
Szemüveg kellene varázslencsével;
lássam sok buborék belsejét,
melyik illan Tőled felém,
vajon melyik a Tiéd?
Hol kell megjelennem lebegni Véled,
Valósnak tűnő, álomkép festett üvegében.

2013.01.13.