az augusztus soha nem lesz már vidám,
ez a hónap kirabolt engem,
a kezeim közül tépett ki, anyám.
Oktalanságomra nem jön a béke,
nem néztem be a házad végébe,
hol a hunyorgó szemű fájdalmak vártak,
s házadra éhes keselyük szálltak.
Csak utánad néztem, és emléke reszket,
annak a nyárvégre elfáradt augusztus estnek.
Pótolni hiányod nem tudja semmi,
lelkemben feketén maradt a folt,
és nem tudom hol kell tisztítót venni,
talán a mennyben van az a bolt.
A felhők mögé utánad nézek,
éjjel is keresem csillagodat,
üres vagyok, mint kirabolt fészek,
megkívántam az illatodat.
Szívszorító ez a fájóan szép versed...
VálaszTörlésKöszönöm, drága Valika!
TörlésSzaffy!
VálaszTörlésÁtérzem, amit érzel. Az én Édesanyám 30 éve halt meg, de nem merek belegondolni, annyira friss a seb. A szomorúság, és a hiányuk, amit maguk után hagytak, azt hiszem, csak velünk múlik el.
Szeretettel
Drága Szaffy: Kb. a nyolcadik próbálkozás után jelent meg a bejegyzésem, és sajnos, akkor sem pontosan.
VálaszTörlésEzt írtam:
Drága Szaffy!
Átérzem, amit érzel. Az én Édesanyám 30 éve halt meg, de nem merek belegondolni, annyira friss a seb. A szomorúság, és a hiányuk, amit maguk után hagytak, azt hiszem, csak velünk múlik el.
Szeretettel: Márta
Drága Szaffy: Kb. a nyolcadik próbálkozás után jelent meg a bejegyzésem, és sajnos, akkor sem pontosan.
VálaszTörlésEzt írtam:
Drága Szaffy!
Átérzem, amit érzel. Az én Édesanyám 30 éve halt meg, de nem merek belegondolni, annyira friss a seb. A szomorúság, és a hiányuk, amit maguk után hagytak, azt hiszem, csak velünk múlik el.
Szeretettel: Márta
Drága Márta, nincs olyan nap, hogy ne jutna eszembe az a nap. Hiányzik, és akit anya szült, anya nevelt, mindenki így érez.
TörlésKöszönöm, hogy megosztottad velem az érzéseidet.
Ölellek szeretettel, szaffy