a szavak össze-vissza szállnak,
elcsavarog a szép gondolat,
kiégett szeme a mesevilágnak.
Izzadó tenyérrel, vörösen,
mosolytalan tükrömet nézem,
ha értelme lenne eléd tenném,
kijózanító ürességem.
JÓZSEF ATTILA: (CSAK AZ OLVASSA...) Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret, mivel a semmiben hajóz s hogy mi lesz, tudja, mint a jós, mert álmaiban megjelent emberi formában a csend s szivében néha elidőz a tigris meg a szelid őz. 1937. máj. - jún.
Józanul az élet kesernyés
VálaszTörléspityókásan már heverész
ha józanul nézel a világba
tükröd sem mutat mást ma.
Jönnek a betűk, hogyne szakadnának
fel a mélységből
s te rád várnak.
Időnként szakad csak el a fonál
az értetlen emberek, kik
tépik azt széjjel...
de hamar túl lépünk rajt'
mondhatni kéjjel...
Mondhatni...majd elválik:)
Törlés