Kihűlve

Az összegyűrt vörös lepedőn
utolsót pattan egy cérna,
és futni kezd a hangulat,
de a sötét luk az megmarad,
tátong az üres céda,
s a foltok fekete záloga,
a szerelemnek nincs nyoma,
csak a rojt rikít a széleken,
mint fagyott földön tél hava.