2010. december 23., csütörtök

Szabad vagyok?

Szavak hullottak elém,
kemények
ismerjem fel hol, és mit érek
ez itt földem
ez a hazám
benne a liget a kis tanyám,
hazám házában látom poklomat
ott szabják meg a sorsomat
ez lenne hát a szabad akarat...?
Születik bennem ez alatt
egy vers, egy forma
mért is jöttem én 
haldokló rendszerű
demokratikusan korszerű...
modern pokolba.
Csüggedni el magam baján
letörni ember koronám
lapulni testőrök mögött
közben a láncom ott csörög
kötözött testem oldalán
Diktál a mások bámulása
cicomás sorsok majmolása
érdekből elveim taposása
arcomnak rút átváltozása...
könyöklés,
nyomás minden áron,
jelszó az előre
hajtson a siker...
hulljon a férgese
életem mástól többet ér
bankszámlám így legyen kövér?
Aztán a feslett éjszaka
sodorjon, hajóján vigyen...
ágyasa testemnek legyen
minél több hazug szerelem...
így törjön ketté
áldásos termő mivolta
pornográfiát szüljön
szabadossággá zülljön
abortusz legyen életem kulcsa?
Ott az a doboz tele színes képpel
gyermekek villanypásztora
megkötöz, s átmossa agyam
igézők álnok mosolya
központban áll
már szinte főnök...mi több, már szinte Isten
így éldegéljek sorstalan szabaddá válva nincsen?
Ez lenne hát a választottság?
Hová lettél szabad szabadság?
Megyek megkereslek..

2 megjegyzés:

  1. Kedves Éva!
    Nagyon mélyről jövő gondolatok olvashatók ki versedből,a szabadság kérdéseiről.
    Bizonyára sokszori olvasás után is lesz számtalan új gondolat.
    Versed elgondolkodtat,megfog, új értelmezést keres.
    E képen gondolkodik,vargas
    M.-G: István

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, és bár lehet egyedi értelmezésben tüntettem fel a szabadság fogalmát, de úgy érzem addig nem lehetünk szabadok, amíg hasonló dolgok megkötöznek bennünket.
    Áldott karácsonyt!
    Szeretettel: Éva

    VálaszTörlés