Ócsárló, köpködő versgyilkos hentesek
hímezett szavakból köpönyeget vesztek
úgy rúgjátok vesén az igazmondókat
ne lássanak jövőt, felejtsenek múltat
tagadják meg sorsuk
tagadják meg álmuk
forrjon a tollukba szerelmes fohászuk
ne nézzenek égre
ne nézzenek földre
csakis az önjelölt babéros költőre
porondon állva döngeti a mellét
színes palástjában összefut a festék
nem kell a hasonlat
sem a metafora
alpári szavakat írjon a hű szolga
nem teszik a versed kaphatsz rá egy nullát
nem lesztek emiatt dagadt vízihullák
írjatok, sírjatok verselő koldusok
tollaitok alól csorognak vigaszok...
Én meg az olvasó? Verseket olvasok:)
JÓZSEF ATTILA: (CSAK AZ OLVASSA...) Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret, mivel a semmiben hajóz s hogy mi lesz, tudja, mint a jós, mert álmaiban megjelent emberi formában a csend s szivében néha elidőz a tigris meg a szelid őz. 1937. máj. - jún.
Kedves Éva!
VálaszTörlésHatalmas feszültség, indulat működik versedben.
Frappáns,erős gondolatok,könnyed versben.
Ütős és hatásos,hangsúlyos alkotás.
Általánosan,és személyre szabottan is célt érhet.
Megfogja az olvasót.
M.-G. szeretettel:
István
Jól érzed kedves István!
VálaszTörlésCsak egy a baj, a bátorság hiánya, hogy ezt közzé is tegyem. De! Gyűjtöm hozzá:)
Köszönöm: Éva
Igen, szinte tapintható versedben a feszültség.
VálaszTörlésEngem magával ragadott.
Ennek ellenére óvnálak a harctól.
szeretettel
peti
Kedves Péter!
VálaszTörlésAhogy megírtam, máris csillapodott harci kedvem.
Én kenyérrel dobnám vissza. Azt hiszem ezt fogom tenni:)
Köszönöm, szeretettel: Éva