Uram látod-e nyájadat,
fázósan járják városod,
karácsony előtti forgatag,
keresik hívó mosolyod.
Ha veszekedős a hangulat,
némelyik pásztor elszalad,
másik lelkében mélyen kutat,
akad tán benne még jó falat.
Pénz helyett csengők csengenek,
harangok tornyos árnya kondul,
szívekben csíráz a szeretet,
lábunk ma hozzád visszafordul.
Mikor már gyertya ég a fádon
cselekvést sürget az a Három,
akciót kiált a hűséges sáfár,
lehet ma még "kisjézus" vásár.
JÓZSEF ATTILA: (CSAK AZ OLVASSA...) Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret, mivel a semmiben hajóz s hogy mi lesz, tudja, mint a jós, mert álmaiban megjelent emberi formában a csend s szivében néha elidőz a tigris meg a szelid őz. 1937. máj. - jún.
Kedves Éva!
VálaszTörlésFurcsa nyája van az Úrnak!
Lelkét emelné magosra,földi léte
cáfolatként önállósodik.
Különös hangulatú karácsonyvárás,
versed sorai,elragadják az olvasót.
Köszönet érte,
István
Köszönöm István!
VálaszTörlésLátom érzed az önállósodás enyhe nehezményezését részemről. Nekem nem tisztem ezért másként, csak versben szólni. Mindenkinek szíve joga.
Szeretettel olvastalak, Éva