Naptár

Most, az utolsó hónapokban,
ha számbavételre elém álltok,
ti, rongyossá forgatott
falinaptárok,
s lapotok hajtom
egyre vissza,
mi volt ez évben rátok írva,
sok édes kép feldereng,
cukorba nyalt az édes száj
és évkezdetén még felnevet.

De ezek az utolsó hatok,
alattuk nyomoroghatok,
és nem telik el,
és nem halad,
keményen tart e dús harag,
s hull a bőséges semmi átka,
rám adták a hatalmasok
s az ő érdemük hatalmas
sokk,
hogy a jövőm is így marad...