Ima

Uram!
Hálával borulunk jászol-bölcsőd elé,
kiürült szívünkben hátha megszületnél,
imára kulcsolva kezünk téli fagyban,
kérjük, hogy találj ránk nyüzsgő forgatagban.
Házaink faláról tűnjenek az árnyak,
nyíljanak az ajtók, asztalfőre várnak.
Szelíd mosolyodtól simuljanak arcok,
ölthessünk magunkra rossz elleni pajzsot.
Csend van a szobánkban, csak a gyertya serceg,
maradj itt örökre, ne csak néhány percet,
ürítsük ki együtt az ünnepi kelyhet,
s lerakjuk eléd hátunkról a terhet.
Csendes szavaiddal, melegítsd fel szívünk,
ne hagyd, hogy másnapra csüggedve kihűljünk.
Tétován, kitéve idő fogságának,
ne legyünk hívei világ hatalmának.
Tudjunk az ellentől végleg elszakadni,
kis jászolod fölé naponta hajolni,
szeretni a szegényt, tiszta érzésekkel,
bátorítva éltük a reményt se vedd el.
Adj nekünk csodákat, éltető álmokat,
kézfogásból kötött szeretetláncokat,
küldj gyászos egünkre világosságot,
tudjuk temetni az elénk ásott árkot,
Építsünk hidakat, egymás lelkét járva,
elvinni híredet minden kicsi házba,
2011, karácsonyába.

Ámen