talán meg kellett volna halnom,
de én nőttem és cseperedtem,
mint indaszál az üres malmon
kártékonyan, és félelmemben
a földtől egyre távolodtam.
De a gyökér megtart ottan.
hogy hoztam magammal négyet,
- elment hitves után maradt-
áldott gyermek örökséget,
a nélkülözésben előkelők,
elsők velem a koplalásnál.
Utolsók a kifosztásnál.
mégis meghalhattam volna,
a szenvedőket e világon
nem szaporítottam volna.
Így játszom a gondolattal,
vagy az játszik bírót vélem.
Börtönbe zárt születésem.
Ha akkor, ott a szülőágyon
VálaszTörlésmeghaltál volna
szenvedőket e világon
valójában,
csak akkor szaporítottad volna!
Kedves lényed, örökséged
s ha éreznéd is végre..
nem véletlen születtél e Földre!
Szenvedés az egész élet..
kirótták ezt reánk
erősítve egészünket, meghagyva lelkünket
hogy okíthassuk gyermekinket..
Nagyon, nagyon kedves Tőled, drága Ildikó, hogy így próbálsz vigasztalni, erőt, hitet adni. Köszönöm.
TörlésÖlellek nagy szeretettel, Éva