mindent úgy találtam
ahogyan pár napja
a szobámba zártam.
Kulcsommal kezemben
gondoltam kinézek,
s az udvaron várnak
a régi csibészek!
Kitakart a hajnal,
betakart a reggel,
csak bánatoszlopom
gazdagabb egy szeggel,
bánja már a kánya
a vásznat, ha foltos is,
nem szakadt a film el,
pereg, ha kormos is.
Drága Szaffy, örülök, hogy jobban vagy, örülök, hogy újra írsz, és nagyon örülök annak is, hogy ebből a versedből már sugárzik némi derű!
VálaszTörlésA vers, gyönyörű!
Vigyázz Magadra! Szeretettel ölellek: Márta
Drága Márta, kezdeti próbálkozás, már aggódtam magam miatt, és nagyon köszönöm, hogy benéztél.
TörlésÖlellek szeretettel.