A hűséges olvasóhoz

Hogy kinek írok, s kell-e írni...?

...akihez szól biztos érti,

nincs címzés a lap elején,

ahhoz beszélek, ki olyan, mint én.

Vagy mégsem? 

Talán éppen az ellentétem.

Leánybarátnőm a gyermekségben,

bárki, szomszéd, vagy idegen, 

a közös szavakhoz nem kellett egyetem.

Már nem olyan sűrű a gondolat?

Oka az értő szem hunyorgása,

aztán a nyelv is közbeszól,

kiokít, hiába lelkemnek lázadása.

Hangtalanul és lassan csúszik

torkomon le a gombóc: fájlalom, 

mindet a verselés miatt kapom...

De érted: Hűséges olvasóm, 

mazochistaként vállalom.