Ami nem egyenlő a gyengeséggel...
Valamennyien követünk el hibákat földi vándorlásunk során. Ebben nincs sem kivételezett, sem rendkívüli ember.
A hibák elkövetését általában a javításnak kellene követnie, úgy ahogyan ezt kellett tennünk iskolai dolgozataink után is, mert abból tanultunk a legtöbbet. A hibákból.
A hibákért, hol egy, hol több büntető pontot kaptunk, a cél viszont nem az ember megbuktatása volt, hanem a javítási lehetőséggel a hibák jövőbeni elkerülése, ezzel az ember tanítása, és a tanítás eredményének értékelése volt.
A javításhoz mélységes ismeret elsajátítás szükséges, netán önismeret, és a legfontosabb a megbocsátás. Ha nem vérző szívvel fogunk hozzá a hiba javításhoz, hanem felszabadultan, hiszen tudjuk jóvá tehetem amit elrontottam, és ebből nem származhat hátrányom, csak előnyöm, eredményes együtt működés jöhet létre.
- Én elkövettem a hibát ellened, te nagylelkűen ezt megbocsátottad, így én mindent mindent megteszek, hogy még egyszer ne kerüljünk hasonló helyzetbe. Tetteimmel bizonyítom, nem fogsz csalódni bennem.
A megbocsátás egy magasabb emberi késztetés, kivételes képesség. A múltat eltemetni emberi mértékkel mérve nehéz feladat. Sérelmeket, cselekedeteket, amik ellenünk irányultak, netán személyiségünket sértették kitörölni az agyból szinte lehetetlennek tűnik.
Mégis azt kell mondanom van ilyen.
Nézzünk egy sokkal súlyosabb példát, ahol egy egész közösség volt ezen a szándékon, és beteljesítették ezt a küldetést. Arról a pennsylvaniai amis közösségről van szó, amelyik, hajlandó volt megbocsátani kislányaik lemészárlását.
Ha nekik sikerült, mindenkinek rendelkeznie kell ezzel az erővel.
A megbocsátással saját magunkat szabadítjuk fel egy teher alól. tanulatlan, egyszerű emberek, akik életvitelükkel, életmódjukkal példaként szolgálhatnak.
Az embernek képesnek kell lennie minden helyzetből ja legjobbat kihozni.
A sérelmek elszenvedését, ne a harag, netán a gyűlölet motiválja, hanem egy tanulást elősegítő megbocsátó gesztus.
Nincs értelme ezt a földi életet ilyen megterhelt állapotban végig gyalogolni. Túl nehéz ez a csomag, tegyük le, amíg bele nem roskadunk.
JÓZSEF ATTILA: (CSAK AZ OLVASSA...) Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret, mivel a semmiben hajóz s hogy mi lesz, tudja, mint a jós, mert álmaiban megjelent emberi formában a csend s szivében néha elidőz a tigris meg a szelid őz. 1937. máj. - jún.
Kedves Éva anya!
VálaszTörlésÍrásod érzékeny,emelkedett lélekre utal.
Alcímként: nem egyenlő a gyengeséggel...
Szerencsés a kiemelés,és már megoldást is sugall.
Testi,lelki,hitbéli, emberi sérelmeink elviselése,
megértése,feldolgozása, azok mélységétől, milyenségétől függőek.Tudunk-e bocsánatot kérni ön,- és másokkal, hitbéli Istenünkkel szemben elkövetett vétség, bűn miatt...erény,jellem,szellem,erő, és lelki gazdagság függvénye.Tudunk-e megbocsátani a megbocsátást kérőnek? Ha bocsánatkérésre képesek vagyunk,képességünk lesz a megbocsátás is, emelkedett lélekkel,mártíromság nélkül.
Írásod gondolatokat ébreszt,és serkentő hatású.
Elismeréssel szól,hűséges olvasód.
Naplód remekmű!
Gondolatait előadta:vargas
Kedves vargas.
VálaszTörlésGondolataimat a mindennapi élet elviselése miatt tettem közre. Fontos emberi kötelességünk a bocsánatkérés, és megbocsátás. Isten, aki mindenek felett áll, minden bűnt elfelejt. Az ember pedig, aki az Ő teremtménye, nem. Honnan veszi a bátorságot valaki, hogy felülírja az isteni parancsot?
Tapasztalataim szerint, ha az ember barátságtalan közegben, vagy netán olyan körülmények kénytelen élni, ahol a bűnbak szerepét osztják rá, nehézkes az élet. Gyakori lehet, az önostorozás, önbecsülés romlása.
A lelki sérülések a fizikai, testi fájdalmakban fognak megjelenni.
ha ezeket el akarjuk kerülni, egyrészt ne vegyünk magunkra terhet, ami a haragot jelentené, és egyszerűen bocsássunk meg az elkövetőnek akkor is, ha esetleg nincs bátorsága ezt kérni. Ez hétköznapi nyelven annyi, hogy ne vegyük figyelembe az ok nélküli sértéseket.
Köszönöm, hogy elolvastál.
Szeretettel: Éva