a csendem már sok
senki sem fél
ha trombita harsan
nem vágytok most
csendem köré
elfuttok mind
és éltek a zajban
zörög a vekker
felébreszt legszebb
álmom hegyén
dús legelőn legel az éj
és visszatekintek
míg elnyom a henger
mennyire szép volt
a legelején
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése