hallgatok.
Nézlek úgy,
mint a csillagok
némán, de ragyogva
mosolyod fessen
sárga fényt
borús homlokomra.
borús homlokomra.
Ma nem mesélek,
fáradok.
Hallgatom lelked,
mint szuszog,
mellkasodból
halk szellő kél,
hajamba fújod.
Illatos szél.
Ma nem mesélek,
hallgatok.
Ajkadról tünde
szó dadog
ügyetlenül,
de elkapom én,
s nem hiszem el,
ez mind az enyém.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése