Jó Neked!

Érzem, jó neked ott, kívül
a kesergés vad tengerén,
a szabadság széles ágyából felkelvén
végtelenül boldog vagy, tudom.
Élvezd a lábad elé helyettem futó lágy habot,
szemed előtt tejes köd lebegjen,
ne lásd az itt hagyottakon
elterpeszkedő vágásokat.
Nézelődj, s közben
vissza se gondolj erre a beteg világra.
Ott lenni érdem,
beteljesülése az anyai sorsnak.
fátyol hullott lent már minden szilánkra,
vigaszom az, hogy tudhatom jól vagy.