JÓZSEF ATTILA: (CSAK AZ OLVASSA...) Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret, mivel a semmiben hajóz s hogy mi lesz, tudja, mint a jós, mert álmaiban megjelent emberi formában a csend s szivében néha elidőz a tigris meg a szelid őz. 1937. máj. - jún.
2013. április 11., csütörtök
Ennyi volt
Hát ennyi volt?
Panaszod ne legyen.
Sirat a nyár,
víg ősz kísér.
Ládába zárva,
mint hű koporsóba
velem együtt
a semmit sem ér.
Az óra lepergett,
kis lavinákkal
gurultak le
a lejtőn a percek,
nem kerestél meg,
alattuk hagytál,
mint hősi halált halt
névtelent,
kit jeltelen sírba
öltek a terhek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ne temesd a múltat,
VálaszTörlésaz emlék éltet,
reményt ad.
Nem én temetem őt, ő temet el engem.
VálaszTörlésAkármilyen nehéz is most Neked, nézd a jó oldalát, mert van, csak meg kell találnod!
VálaszTörlésDrága Judit, nehezen tájékozódom. Keresem, keresem. Tudom, hogy meg kell lennie.
Törlés